|
||||||
|
|
|
|
|
|
|
 2010. július 29., Márta, Flóra napja van. |
Kedvencek Kezdőlap |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 
|
|
A biO, mi jó! Forrás: Álomkert 2005/tavasz Gazdálkodás, kertészet, ötletek Vegyszer volt, hol nem volt…  Sokan úgy tartják, hogy a biotermesztés attól „bio”, hogy nem használ vegyszert. Ez nem így van. Be kell látnunk, hogy a növényeinket jelenleg károsító állatok, mikroorganizmusok és vírusok ellen mindenképpen védekeznünk kell, különben csak „terméseredménytelenségről” beszélhetünk. E kártevőknek a többsége nagyapáink idejében még ismeretlen volt, így az akkori vegyszermentességet, védekezési módszereket sajnos ma már csak részben lehet alkalmazni. A ma biotermesztése szükségszerűnek tartja a természetes hatóanyagokat, ásványi anyagokat, növényi kivonatokat, baktériumkészítményeket, valamint a fizikai mentesítést. Szigorúan tiltja viszont a kemikáliák, a szintetikus vegyszerek és műtrágyák használatát!Ökogazdálkodás itthon  Hosszú az út, amíg egy termékre a bio-eredetet igazoló címke rákerül, és az megjelenik a piacon. Ahhoz, hogy valaki ökopiacra termeljen bioterméket – többek közt – jogi feltételek kellenek. No és nem árt néhány hektár földterület. Nem megy egyik pillanatról a másikra: a biogazdálkodásra átálláshoz, kialakításához 2-3 év szükséges. És hogy miért éri meg? Ezek a vállalkozások piaci réseket keresnek, ahol e termelési mód kockázatából adódó felár, többletköltség érvényesíthető. Az ő piacuk keresleti piac.Hazánkban a Biokontroll Kht. az illetékes hatóság, amely engedélyez, felügyel. Az alapanyagokat csak ellenőrzött helyről lehet beszerezni. E forrásokat igazolni, adminisztrálni kell, termelési naplót kell vezetni. A szervezet bevizsgálásokat tart, ad hoc jellegű ellenőrző látogatásokat tesz. A gyom- és a talajösszetételből, a termelési módszerekből következtetnek a gazdálkodás módjára. Egy kiszállás alkalmával számtalan jelet, körülményt látnak a szakemberek, melyek a biogazdálkodás tényeire, vagy hiányára utalnak. Ha mindent rendben találtak, tanúsítvány adnak ki, amely az adott gazdaságra vonatkozik. Úgymond ez a belépő, az alap. A folyamatot fontos ellenőrizni és nem a terméket. Az ellenőrzött termelésből kikerülő termék viselheti a „biotermék’’ megjelölést. A minőség-ellenőrzés néhány tízezer forinttól indul. Többek közt innen, valamint a fokozott élőmunka-ráfordításból adódnak a megnövekedett költségek, melyeket a folyamatosan növekvő fogyasztói kör elfogad. A honi biotermelés legújabb kori története 1983-ban a Bioklub megalapításával indult. Hamarosan megnyílt az első biovásár, amely 1992-től rendszeressé vált a Török utcában. Az áttörést 1998 jelentette, amikor is a Marczibányi térre költözött a biopiac, ahol jelenleg is több cég kínálja portékáit. Azóta természetesen az ország minden nagyobb városában találhatunk bioboltokat, amik a hazai védjegyes termékek mellett importárukat is kínálnak. Említést kell tennünk a hagyományos piacokon megjelenő őstermelőkről is, akik, bár igazolással nem rendelkeznek, de saját művelésük során nem a nagyüzemileg, vegyszeresen kezelt módon termesztenek. Ezt a növények üde, élénk színe, egészséges levélzete, nagy foltoktól mentes felülete jelzi. A primőrök esetében műtrágyát és egészségre ártalmas anyagot használhatnak a termelők, ezért egészségesebbnek tűnik megvárni a szabadföldi termékeket. A kora tavaszi vagy késő őszi szabad földben termett növények tartalmaznak a szervezetünk számára megfelelő mennyiségű vitamint, míg a szermaradványokban gazdag primőrök ártamasak lehetnek. Biokertészek a vártán, avagy bioötletek  A jó biokertész sok időt tölt a kertben, figyel, gondolkozik, tapasztal. Kicsit úgy, mint Pelikán József tette azt annak idején, a gáton. Ha úgy döntünk, hogy belevágunk, akkor az első fázis itt is a tervezés. A növénytársítás a siker egyik kulcsa. A jól megtervezett veteményesben a növények szinte egymást védik a kártevőktől. Másik kulcsszó a megelőzés. Ennek része a rövid tenyészidejű fajták kiválasztása, így a gyorsabban érő növények rövidebb ideig vannak kitéve a fertőzés veszélyeinek. Fontos a vetésidő megválasztása is. A szakirodalom által megjelölt időszak legelején ültessünk, mert az esetleges kórokozók még kicsik, gyengék és kevesebben vannak. Amikorra veszélyesek lennének, addigra már palántánk is kellően ellenállóvá növi magát. Figyelni kell továbbá arra, hogy az adott talaj- és éghajlati viszonyoknak, a mikroklímának legmegfelelőbb fajtákat válasszuk ki.Jó, jó – kérdezheti az olvasó –, de mi a helyzet, ha a leggondosabb munka és figyelem ellenére megjelentek a kór- és károkozók?  Először is, ha lehet, akkor a mechanikai védelem, azaz a kézzel, kapával történő eltávolítás. Ha ez nem elégséges, akkor nincs mese, szerhez kell nyúlnunk. Vannak olyan alapanyagok, amelyek tartalmukban, összetételükben nem befolyásolják növényeink „bio” voltát. Néhány megfigyelés, amit érdemes a „biokertész-szem” előtt tartani. Íme: – a hagymát és a répát jó szomszédoknak telepítenünk, mivel a répalégy utálja a hagymavirág illatát, és így nagy ívben elkerüli a környéket, – nem szerencsés a paradicsomot és a krumplit egymás mellé ültetni, mivel a krumplibogár a paradicsomot is megtámadhatja, – uborka elé érdemes egy-két sor kukoricát ültetni, mert a nyári forróságban jótékony árnyékot adhat a savanyúságnak valónak, – a kapor is hasznos biokerti lakó lehet, mivel ernyős virága otthont ad a katicabogaraknak, amelyek a levéltetű-irtás bajnokai, – a bolhák ellen sok mindennel védekezhetünk, praktikus a saláta, de a fátyolfólia takarás is megfelelő védelmet ad, – az uborka kedveli a bab, a borsó, a cékla társaságát, viszont a paradicsomtól nem érzi magát a Paradicsomban, – a káposzták közé, mellé rakjunk bőségesen zellert, mert azt viszont ki nem állhatják a hernyók, – a bab mellé kerülhet saláta, cékla, zeller, – paradicsom mellé ne ültessünk uborkát, inkább karalábét, mert az nyújt neki védelmet, – nagyobb területeken az ülőfa kihelyezésével ragadozó madarakat lehet előcsalogatni, így a seregélyek gyorsan elszoknak területünkről. És még azt mondjuk, hogy csak az emberi kapcsolatok lehetnek bonyolultak… Porkoláb Gábor Biotörténelem  A biogazdálkodás mint tudatos gazdálkodási módszer az 1920-as években, Svájcban alakult ki. 1980 körül sorra alakultak a biogazdálkodás szervezetei szerte Európában.Mi sem panaszkodhatunk, hiszen az elsők közt voltunk, ahol 1983-ban megjelent e szakmai tömörülés. Európa fejlettebb felében 3–8% közötti a biokultúrás gazdálkodás területi aránya a teljes megművelt földterülethez viszonyítva. Nálunk kb. 1500 üzemben, a művelt területek 2–2,5%-án folytatnak ilyen gazdálkodást.Biokert hobbi módra – recept Végy egy kiskertet! Bőven elég, amekkora otthon van, mondjuk a szomszédodé mellett. Adj földjéhez általad választott, génkezeléstől mentes magokat, természetes alapanyagokat, törődést, alapos megfigyelésekkel, sokcsipetnyi szerencsét, igény szerint vizet! Viszont ne adj hozzá gén-manipulált szereket, szintetikus növényvédőszer-maradványokkal! Az esztétikai látvány miatt kétkedőket az üde zöld, nagy levelű díszsalátasorok biztosan meggyőzik arról, hogy nemcsak az évelők, vagy az örökzöldek lehetnek kertünk díszei. Annyi negatív környezeti hatás ér minket a levegőből, a vízből, az elfogyasztott élelmiszereken keresztül, legalább otthon legyen a környezet egészségesebb! Mivel nem piaci céllal gazdálkodunk, így engedélyeztetési procedúra sem szükséges, bár elvben ezt bárki kérheti. Itt azonban nem a papír, hanem az ember maga a garancia, hogy ami az asztalára kerül, az egészséges. Szótár Fajtarezisztencia: valamely kórokozóval szembeni ellenállás növénytársítás: mit mi mellé érdemes ültetni párhuzamos gazdálkodás: a gazdálkodó területének egy részén hagyományos, másik részén biogazdálkodást folytat. A mezőgazdasági támogatási igény esetén vannak esetek, amikor nem megengedett Szakaszolt vetés: a betakarítási ütemnek megfelelően időben elhúzott vetés (néhány nap különbséggel történő vetés) Vetésforgó: a meghatározott növények adott területen való újbóli termesztésének rendszere |
|
|
| Bemutatkozás | Médiaajánlat | Elérhetőségek | E-mail |
